Hogyan használjuk jogszerűen a Google Analytics-et?

A weboldalak üzemeltetői által használt és közkedvelt alkalmazás a Google Analytics, amely segít nyomon követni, hogy a webhely látogatói hogyan használják az adott alkalmazást, így például egy webáruház esetében milyen gyakran fordul elő, hogy a kosárban hagy terméket a látogató vásárlás nélkül.

Azt azonban nem minden vállalkozás tudja, hogy a Google Analytics használatával adatkezelővé válik, személyes adatok kezelését végzi.

Miért válik adatkezelővé a vállalkozás a Google Analytics használata miatt?

Az EU 216/679 számú általános adatvédelmi rendelete („GDPR”) értelmében a felhasználó azonosítását lehetővé tevő IP címe személyes adatnak minősül.

A Google Analytics által a felhasználó készülékén és böngészőjében tárolt cookie-k egyedi azonosítókat tartalmaznak, és a Google ezen azonosítók segítségével meg tudja különböztetni a weboldal látogatóit, viselkedésükre adatokkal rendelkezik. Így a felhasználó azonosítása lehetővé válik a Google által üzemeltett eszköz által.

Mivel a Google Analytics használatáról a weboldal üzemeltetője dönt, ezért ezen adatok tekintetében ő minősül adatkezelőnek.

Hogyan használhatjuk jogszerűen a Google Analytics-et?

Ahhoz, hogy a használat jogszerű legyen, az adatkezelőnek eleget kell tennie minden olyan kötelezettségnek, melyet a jogszabályok az adatkezelőkre kötelezőként előírnak.Az üzemeltetőnek tehát biztosítania kell egyrészről a felhasználó előzetes tájékoztatását a Google Analytics használatáról, másrészről az adattovábbítás jogszerűségét. 

A teljes ellátási láncot ellenőrizheti a fogyasztóvédelmi hatóság

A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása folytán 2020. augusztus 22. napjától a fogyasztóvédelmi hatóság nem csak a fogyasztóval közvetlenül kapcsolatban álló vállalkozást, hanem a teljes ellátási láncot ellenőrizheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy eddig a hatóság csak olyan üzletben, webáruházban végezhetett ellenőrzést, amivel a vevő közvetlen kapcsolatban volt, de most már a vásárlókat érintő jogsértés gyanúja esetén a raktárakba, nagykereskedőkhöz, importőrökhöz és a gyártókhoz is bejuthatnak a felügyelők.

Az ellenőrök nemcsak az üzlethelyiségbe, hanem például az áru tárolására szolgáló helyiségbe is beléphetnek, ott eszközöket, címkézési, csomagolási és egyéb munkafolyamatokat ellenőrizhetnek, iratokat ismerhetnek meg, díjmentesen mintát vehetnek. Az ellenőrzési lehetőségek kiterjesztése biztosítja például, hogy a kereskedők ne folytathassák azon agresszív kereskedelmi gyakorlatot, amikor vásárlásra ösztönző valótlan készletinformációt közölnek. Eddig a vállalkozást csak nyilatkoztatni tudta a készlet elérhetőségéről a hatóság, mostantól a helyszínen ellenőrizheti a termékek rendelkezésre állását. A fogyasztóvédelmi felügyelők ezentúl, ha a fogyasztók egészségének, anyagi érdekeinek védelme indokolja, az ügyészség előzetes engedélyével, szigorú garanciális kötöttségek mellett akár magánlakásba is beléphetnek.

Röviden a cookie használatról

Nem újdonság, hogy a weboldalak által használt cookie-król a látogatókat tájékoztatni kell. Szigorodott azonban az elvárás: a tájékoztatás már nem elég, a látogató hozzájárulását is kell kérni a weboldal működéséhez nem feltétlenül szükséges cookie-k használatához.

Hogyan lesz jogszerű a cookie-k telepítése, milyen hozzájárulást kell beszerezni?

A cookie-k telepítéséhez mindig a látogató aktív hozzájárulása szükséges. Legjobb megoldás tehát a jelölőnégyzet használata a cookie banneren, melyen a látogató aktív magartással, a négyzet kipipálásával tudja megadni a hozzájárulását az egyes típusú cookie-k használatához. Az Európai Unió Bíróságának egyedi ügyben hozott ítélete szerint az előre bejelölt négyzet nem tekinthető érvényesen megadott hozzájárulásnak.

Az ítélet megfogalmazta azt is, hogy az aktív magatartással megadott hozzájárulás szükséges függetlenül attól, hogy a használt cookie-k által elért információk személyes adatnak minősülnek-e.A cookie-kal kapcsolatos elvárások tehát nem kifejezetten a személyes adatok védelmét biztosítják, hanem a felhasználó azon jogát, hogy a magánéletébe történő bármilyen beavatkozást meg tudjon előzni.

https://www.nautadutilh.com/en/information-centre/news/cookies-merry-christmas

GDPR – Mit mond a hatóság elnöke

2018. Május 25. napjától alkalmazandó az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). Ezzel kapcsolatban nyilatkozott Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a Piac & Profit portálnak és több kérdést tisztázott.

Egyértelművé tette, hogy a cégek legfontosabb feladata, hogy feltérképezzék adatkezelési tevékenységüket, és ezt a megfelelő módon dokumentálják is. A hatóság főként panaszbejelentés alapján fog vizsgálatokat folytatni, melynek során vizsgálni fogja, hogy a cég megfelel-e az elszámoltathatóság elvének.

A bírság alól nem mentesülhetnek a kis- és középvállalkozások sem. Adatvédelmi ellenőrzés esetében május 25. után nem alkalmazható az eddigi kedvezményes szabályozás, mely a KKV-knál felmerülő szabálytalanság miatt is első körben csak figyelmeztetés szankciót tett alkalmazhatóvá.

A hatóság felkészültnek érzi magát, annak ellenére, hogy az Infotörvény és az ágazati jogszabályok módosítása még nem történt meg, és a szakértői gárda toborzása is zajlik még.

Fontos feladat áll tehát valamennyi cég előtt: fel kell térképezni az adatkezelési tevékenységeket, az erre irányuló auditot megfelelően dokumentálni szükséges, meg kell alkotni a szükséges szabályzatokat, és az adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást kell vezetni.

Webáruházakra vonatkozó jogi szabályozás

Minden cégnek, mely interneten folytat kereskedelmi tevékenységet meg kell felelnie azoknak a speciális szabályoknak, melyek a fogyasztókat – tehát mindazokat, akik szakmai tevékenységük körén kívül járnak el – védik.

Melyek ezek a különös előírásokat tartalmazó jogszabályok?

A teljesség igénye nélkül:

  • 45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
  • évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
  • a Polgári törvénykönyv 6. könyv XVI. fejezete
  • évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység feltételeiről és egyes korlátairól
  • évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról

A jogszabályok szigorú előírásokat tartalmaznak arra nézve, hogy a webshopok üzemeltetőinek milyen információt kell feltüntetnie a weboldalon, az általános szerződési feltételek körében milyen tájékoztatási kötelezettségnek kell megfelelni. Ezek azalábbi alapvető kategóriákba sorolhatók:

  • a szolgáltató elérhetőségi adatai
  • elállási jogról szóló tájékoztató, elállási nyilatkozatminta
  • kivételek az elállási jog gyakorolhatósága alól
  • tájékoztató a szavatosságról, jótállásról

A tájékoztatás megtörténtét és a szerződési feltételek elfogadását vita esetén a vállalkozásnak kell bizonyítania.

Mit jelent az elállási jog?

A webshopban történő kereskedés és a hagyományos, üzletben történő kereskedelem közti legfontosabb különbség, hogy a webáruházban vásárolt termék vonatkozásában a vevőket (fogyasztókat) a termék átvételétől számítva 14 napig – speciális esetekben még tovább is –  elállási jog illeti meg, tehát a vevő indokolás nélkül a terméket visszaküldheti, a kereskedő pedig köteles azt visszavenni.

A vevő a terméket ki is próbálhatja, de ez természetesen nem haladhatja meg az egyszerű felpróbálást és nem eredményezheti a termék károsodását.

Ha a vevő az elállási jogával él, a termék visszaküldésének költségeit neki kell viselnie, de a vállalkozás köteles visszafizetni a termék vételárát és a kiszállítás díját is.

Az elállási jog gyakorlása alól vannak kivételek, mely esetben a fogyasztó nem gyakorolhatja az elállási jogát. Ilyen kivétel például egy játékszoftver, mely csomagolásának felbontását követően az elállási jog nem gyakorolható, vagy egyedileg, személyhez kötődő megrendelés alapján készített termék.

Hogyan befolyásolja a webáruház tevékenységét a reklámtörvény?

Aki webshopot üzemeltet általában a hirdetés legköltséghatékonyabb módját választja, és elektronikus úton – tehát email-ben – hírlevelet küld már meglévő vagy potenciális ügyfélkörének.

Tudni kell azonban, hogy a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény értelmében ezt csak abban az esetben lehet jogszerűen megtenni, ha a hírlevél küldéséhez a címzett előzetesen, kifejezetten hozzájárult. A hozzájárulást vita esetén a kereskedőnek kell tudnia bizonyítani.

Milyen egyéb kötelezettsége van egy webshopot üzemeltető vállalkozásnak?

Nem szabad elfeledkezni arról a tényről, hogy a webáruházak üzemeltetői szükségszerűen adatkezelővé válnak, tehát az általános szerződési feltételeken kívül egy adatkezelésről szóló dokumentumban tájékoztatni kell a vevőket vagy felhasználókat az adatkezelés alapvető feltételeiről.

Az adatkezelési tájékoztatók tartalmának tekintetében a NAIH ajánlást adott ki, melyben pontosan megfogalmazta mindazon elvárást, melynek meg kell felelni.

Az adatvédelmi tájékoztatóra is érvényes, hogy a tájékoztatás megtörténtének igazolása vita esetén a vállalkozás feladata.

dr. Vogel Barbara